Az akusztikai tervezés fő feladatai

Az akusztika a fizikai tudományok egyik szakterülete, amely mechanikai hullámokkal és azok terjedésével foglalkozik: a hanggal és a rezgéssel. Az építészeti tervezésben az akusztika további részterületekre bontható:

•         a zaj- és rezgés elleni védelem
•         épületakusztika (hangszigetelés, hanggátlás)
•         teremakusztika (helyiségek belső hangzásának kialakítása, pl. a beszéd érthetőségének biztosítása)
•         gépészeti akusztika (légtechnikai és más mechanikai eszközök keltette zaj elleni védelem)
•         elektroakusztika (hangosítás, hangmaszkoló rendszerek méretezése).

A komplex akusztikai tervezés célja elsősorban az épületek és helyiségek alapfunkciójának, használhatóságának biztosítása, másodsorban a helyiségek komfortjának növelése. Az akusztikai tervezés fő eszközei az ezekhez szükséges épületszerkezetek és belsőépítészeti burkolatok méretezése számítások és mérések útján. Az akusztikai tervezés tehát elsősorban objektív módszerekkel dolgozik, melyet a tapasztalati módszerek szükség esetén kiegészíthetnek. Az építészeti munkákban az akusztikai feladatokat akusztikai tervezők és akusztikai szakértők látják el.

Az akusztikai tervezés a különböző tervszakaszokban

Az akusztikai tervezés az építészeti tervezés különböző tervfázisaiban eltérő feladatokkal jelenik meg. Az épülettömbök elhelyezése, a helyiségek geometriai alakja, méretarányai, az épületszerkezetek vastagsága, tömege mind jelentős hatással vannak a kialakuló akusztikai minőségre és az épület költségeire is. Minél korábbi szakasztól kíséri végig az akusztikai tervező a tervezést, annál hatékonyabban érhető el a helyiség rendeltetéséhez, használati eseteihez és funkciójához szükséges minőség.

Tervszakasz	Jellemző akusztikai feladat és hozzáadott érték
Koncepcióterv, vázlatterv, előterv, jóváhagyási terv	Akusztikai követelmények meghatározása helyiségfunkciók szerint A meglévő állapot felmérése (felújítás, átalakítás esetén) Helyiség elhelyezkedés és geometria, teremalak koncepcionális meghatározása
Engedélyezési terv	Akusztikai követelmények meghatározása jogszabályok, szabványok, legjobb gyakorlatok alapján a helyiségfunkciók szerint; helyiségbesorolás Zaj- és rezgésvédelmi vizsgálatok és a jogszabályban előírt kötelező tervtartalom elkészítése
Kiviteli terv, tenderterv	Akusztikai követelmények szerinti méretezés Épületszerkezetek, teremakusztikai burkolatok és gépészeti-akusztikai megoldások méretezése, speciális technológiai rendszerek, elektroakusztikai rendszerek és berendezések, maszkoló rendszerek tervezése, méretezése és elhelyezése Akusztikai megfelelőség-értékelés és műszaki leírás készítése
Megvalósulási dokumentáció, átadás-átvételi eljárás	Akusztikai megfelelőség-értékelés és műszaki leírás készítése Ellenőrző akusztikai mérések elvégzése

 Akusztikai terv vagy akusztikai szakvélemény?

Az akusztikusok általában tanácsadói funkcióban segítik az építészek munkáját és a környező országokban megnevezésük is ennek megfelelő: „acoustical consultant”. Bizonyos országokban, így hazánkban is, kamarai engedélyek is szükségesek a szakmagyakorláshoz: Magyarországon jelenleg akusztikai tervezők és szakértők működnek. A tervezés és a szakértés feladatai jelenleg elkülönülnek egymástól és az akusztikusok tevékenységét a Magyar Mérnöki Kamara engedélyéhez köti a szakmagyakorlásról szóló jogszabály.

Az akusztikai szakértők a jogszabály szerint ún. építésügyi műszaki szakértők, akik elsősorban az állapotfelmérésre, műszeres mérésekre, számítások és elemzések elvégzésére jogosultak, de önálló szakági tervet nem készíthetnek.

Az akusztikai tervezők pedig ún. építészeti-műszaki szakági tervezők, akik egy építészeti tervezési feladatban az akusztikai szakági tervet elkészítik.

Akusztikai terveket – elsősorban a zaj- és rezgés elleni védelem érdekében – jelenleg az építési engedélyekhez szükséges készíteni, valamint a kivitelezéshez annak érdekében, hogy a jogszabályi megfelelőség biztosítható legyen.

Az akusztikai tervezésben, különösen a nagyobb zenei beruházásokban hazánkban és külföldön is gyakori, hogy a honos akusztikai tervezők mellé külföldi akusztikai szakértőt is meghívnak a projektbe.

Ki és mi alapján határozza meg az akusztikai követelményeket?

Az építési beruházásokban a funkcióhoz tartozó minimális követelményeket általában maga az akusztikai tervező határozza meg. Bizonyos szabványok – például a német DIN 18041 – egyértelművé teszik, hogy milyen funkcióhoz milyen számszerű követelményeket kell teljesíteni, míg más esetekben, így például a magyar szabványok esetén is (pl. MSZ 15601, MSZ 2080, MSZ 2082) a tervező feladata meghatározni a követelmények célértékeit, miközben a szabványok határértékeket rögzítenek, amelyeken belül kell ezeket rögzíteni. Megint más országokban, pl. a skandináv szabványokban osztályozási rendszerek működnek, ahol minőségi kategóriák szerint értéktartományok alapján kell a követelményeket meghatározni. A követelményeket az akusztikai tervező javaslatára általában a generál tervező és a beruházó hagyják jóvá.

Mit nyújt és mit készít egy akusztikai tervező?

Az akusztikai tervező legfontosabb feladata, hogy az építészeti tervezés folyamatát végig úgy segítse, hogy az akusztikai követelmények a többi szakággal történő kompromisszumok mellett teljesülni tudjanak, és az ehhez szükséges műszaki megoldásokat a terv valamennyi része ellentmondásmentesen tartalmazza. Az akusztikai tervező többnyire önálló műszaki leírást is készít, de ennek tartalmi követelményeit még nem rögzítik ajánlások vagy jogszabályok. A kialakult gyakorlat azonban az, hogy a műszaki leírás és esetenként a hozzá tartozó rajzok tartalmazzák a legfőbb akusztikai követelményeket, amelyeket az épületszerkezeteknek vagy burkolatoknak teljesítenie kell. Számos esetben ezért a kivitelezők is haszonnal forgatják az akusztikai műszaki leírást.

Minden esetben szükséges-e akusztikai tervező bevonása a projektekbe?

A rendszerint súlyosan alulfinanszírozott tervezési költségekbe gyakori, hogy nem fér már be az akusztikai szakág tervezési költsége, így a projektben nem foglalkoztatnak akusztikust és nincs mód arra, hogy megfelelő kidolgozottságú akusztikai terv készüljön, vagy hogy a projektet a használatbavételig végigkísérje az akusztikus. Gyakori az is, hogy típusmegoldásokat dolgoznak ki vagy alkalmaznak a tervezési költségek csökkentése érdekében, vagy katalógus adatokból határozzák meg az akusztikai megfelelést és ezek alapján indul a kivitelezés, és végül a kivitelezést követően sokszor jelentkeznek panaszok. A legtöbb építési projektnél a zaj elleni védelem és a hangszigetelés biztosítása miatt szükség van akusztikai kompetenciára, és mivel hazánkban a vonatkozó képzés – különösen a teremakusztikai – rendkívül nehezen érhető el, mert kevés helyen és óraszámban oktatják a témát, a kompetencia célszerűen specializált szakági tervezőktől vonható be. A projektek tervezésekor azt szoktuk javasolni, hogy az akusztikai kompetenciát szaktervezőtől vonják be és a belsőépítészeti szakággal összemérhető (pl. MÉK 2. Kategória) tervezési költségvetéssel vegyék figyelembe.